Popcorn: Boldogok vagytok az új albumotokkal?

Tom: Persze. Ugyanaz, mint a többi albumnál. Nem állítunk egyfajta falat, és nem veszünk föl "ezt, azt". Ezek a mi dalszövegeink, és a mi zenénk.

Bill: Így van - jövőre meg fogjuk gondolni, hogy pár dolgot más módon csináljunk, még akkor is, ha néhány dalszöveget törölni kell. De ez már tényleg másik világ, ha szeretik, ha nem.

Popcorn: Néhány dalotok a szerelem hiányáról szól - például az "Automatisch". Tényleg ennyire szeretnétek már szerelmesek, lenni?

Tom: Ez a dal leginkább olyan dolgokról szól, amelyek tényleg automatikusan működnek, és érzelmek nélkül, laposan telnek. Nem mondhatjuk azt, hogy ilyen nem létezik.

Bill: Mi vagyunk az internet betegsége, ugyanis csomó helyen a fake oldalunkat látni - a kábel egyik felén nagyokos, de a való életben csak egy porszem, aki a sarokban ül, és alig szólal meg.

Popcorn: Mit gondoltok, megváltoztatott titeket a Tokio Hotel sikere?

Bill: Azt hiszem, ez sok dologra tanított meg minket. Amikor 17 éves voltam, már tudtam, hogyan működik a média. Az emberek szeretnek, ugyanakkor gyűlölnek engem.

Tom: Ez egy igazán jó lecke volt ilyen fiatal korban. Bármit is mondanak rólunk az emberek, az mindig rossz. De mindez nem érdekel minket. Nem akarjuk azt mondani, hogy néhány dolog jó irányba sült el, néhány pedig nem. Bármiben lehet találni pozitívumokat és negatívumokat.

Popcorn: Szerintetek több rajongótok van, mióta az új lemezetek megjelent?

Tom: Haha, nem számoljuk őket, és nincs is ilyen nyílván tartó rendszerünk. Azt hiszem, a hírnevünket ezzel a szóval tudnánk leírni: "Konstans" - néhány rajongó hozzánk hasonlóan megállt, de újak a helyükön.

Bill: És minden megy tovább. Leginkább a saját dolgunkra koncentrálunk, és ezt annak köszönhető, hogy mindig vannak rajongóink.

Popcorn: Rengeteg fiatal azonosul veletek - ugyanazokat a ruhákat hordják, a dalaitokat éneklik. Érzitek a nyomást?

Bill: Ez aranyos, az biztos. De csak akkor, ha ez az azonosulás nem megy el negatív irányba. Hiszen mi is követünk el hibákat.

Popcorn: Nem is olyan régen történt 2 affér is veletek. Néhány ember zaklatott titeket. Féltitek az életeteket?

Tom: Megpróbálunk nem beszélni a történtekről, és ez minden. Csak két incidens (a stalkerek, és Gustav támadása). De Gustavnak nem volt szerencséje - az orvosoknak üvegdarabokat kellett kiszedegetniük a fejéből, de autóbalesete is volt már. És nem szeretnék ezekről a lányokról beszélni. Nagyobb veszélyben vagyunk, mint az átlagember.

Popcorn: Úgy látszik, megőrültök a zenéért. Van olyan dolog, amely fontosabb számotokra, mint a zene?

Tom: Rejtett mélységnek érzem ezt a kérdést *nevet*

Bill: Természetesen a családunk rendkívül fontos számunkra. A zene a mi hobbink. Csak keress olyat, aki szerint a foci, a sakk, vagy a mozi fontosabb, mint a család!

Tom: Azt hiszem, egy újságíró kérdezett minket a szerelemről. Ez az, amiért azt mondom - a szerelem nagyon fontos dolog. De nem, ebben az időszakban nincs időnk bárkire, még nagyon fiatalok vagyunk! *nevet*

Popcorn: Mik a céljaitok 2010-re?

Tom: Azt tesszük, amit jónak látunk - koncertek, néha dolgozunk valamennyit a stúdióban... Semmi lényeges nem változott.

Popcorn: Amikor koncertet adtok, isztok energiaitalt?

Bill: Csak azt ne mondd, hogy egészségtelen, különben egy világ omlik össze bennünk! *nevet* Így van, néha iszunk ilyesmiket, de nem valami gyakran.

Tom: De csak azért, mert 32 doboz után már nem bírod böfögés nélkül! *nevet*

(ford.: GTH)