"Azt mondják nekem, hogy ez gyönyörű, én hiszek nekik, de még nem ismerem a világot a falam mögött...", ezt mondja a Tokio Hotel az új kislemezükben, a World Behind My Wall-ban. Oh! Bill átvált egy rossz pillanatba? Mit csinált, amikor ilyesmit írt? A válasza:

Por Ti: Bill, azt szeretnénk kérdezni, hogy jelenleg boldog vagy?

Bill: A karrieremet illetőleg teljesen az vagyok. A Humanoid egy igazi siker. És szeretném, bárcsak a magánéletemben is ugyanez lenne. Nem tudom, mit tegyek, hogy 100%-osan boldog legyek, mert nem vagyok az.

Por Ti: Oh. De hát miért mondod ezt?

Bill: Talán mert néha nincs időm saját magamra. Például a sikerünket sem tudjuk igazán megünnepelni. Ráadásul sajnos hosszú ideje nincs barátnőm.

Por Ti: Hogyan segíthetnénk neked?

Bill: Nem tudom *sóhajt*, voltak pletykák, hogy reality show révén keresek magamnak barátnőt, de ez nem nekem való, el sem tudom képzelni, hogy a kamerák előtt álljak egy lány közelében. Nem szeretném ezt. Szeretnék találkozni valakivel, de sajnos ez most lehetetlen. Sosem mozdulok ki, még vásárolni sem.

Por Ti: És miért nem menekülsz el a falad mögül?

Bill: Nem próbáltam még ki. Ez csak... menni? Ez nehéz lenne számomra, a testőrökön keresztül, amikor autogramot kérnek tőlem, úgy érzem magam, mint egy állat az állatkertben. De ez a karrierem egy része. De ki tudja... Ha a szerelem elér egyszer hozzám, akkor érjen bárhogyan!

Por Ti: De elégedett vagy legalább?

Bill: Néha nincs időm arra, hogy rájöjjek erre, tudom, rettentően ideges vagyok, képes vagyok 10x megvizsgálni egy dolgot, hogy biztosan tökéletes legyen. Szerintem pihennem kéne... *nevet*

Por Ti: Oh, figyelj, nem félsz a jövőtől?

Bill: Egy kicsit, hiszen ki tudja, mit fogok csinálni 10 év múlva? A legrosszabb rémálmom az, hogy egy irodában dolgozom a főnök mellett. Voltak az iskolában problémáim a tanárokkal, és nem szeretek hallgatni. Remélem, én leszek a saját főnököm, haha!

Por Ti: Miért? Könnyen felkapod a vizet?

Bill: Nagyon szenvedélyes vagyok, és igen, képes vagyok kiabálni a TH többi tagjával, ha nem tetszik valami.

Por Ti: Milyen egy ilyen harc köztetek?

Bill: Azelőtt sokszor kaptunk össze. Ma már pszichológiailag oldjuk ezt meg.

Por Ti: Hogyan?

Bill: Befejezzük a beszélgetést, és ha valami jól megy nekem, akkor Tom lesz mérges, és igen... De másnap mindent elfelejtünk...

Por Ti: Mondja valamelyikőtök, hogy "Elég! Elmegyek!"

Bill: Nyíltan senki sem, de gondolatban biztos megcsinálják, igen! Most komolyan vannak olyan pillanatok, amikor azt gondolom: "Nem csinálom már többet semmit, csöndben leszek!" Ez nekem a megfelelő idő. Mert az, hogy a bandában vagyok, elég jókedvet ad, minthogy azért érezzem magányosnak magam, amiért nincs barátnőm.

Por Ti: Uy! És mikor hagynád el őket?

Bill: Amikor nem lesz más ötletem, összepakolom a cuccaimat, és egy évig úgy fogok élni, hogy ne tudjak a bandáról semmit. De a végén szerintem a rajongók, akik erőt adnak nekünk, és az összes jó dologért, amely a Tokio Hotel énekesétől származik, majd azt mondják: "Jobb, ha nem hagysz mindenkit magad mögött!"

(ford.: GTH)