Hát csövikém azé főzni tudsz-mondta teli szájjal Tom

Hát csövi ezt a napot megjegyzem!- én

Miért?- Gustav

Ma van annak a napja,hogy megkaptam az első dicséretet Tomtól J- én boldogan

Hát akkor ezt tényleg megjegyezzük- Georg

Oké,ami jó az jó!Most fura lenne, hogy bedobtam 3 tányérral és azt mondom rá,hogy szar. - Tom értetlenkedve miközben dobott felém egy mosolyt

 Eközben Bill és Jhon lelkesen beszélgettek,hát hiába nem mindennap beszél az ember a példaképével.

És Bill hol vetted ezt a pólót?-Jhon

 Ezt…ezt még 2 éve,amikor voltunk Münchenbe ott volt egy second hand bolt és ott. - Bill lelkesen magyarázta,bár Jhonnak fogalma sem volt hol van München, azért bólogatott.

És így beszélgettek tovább még jó-jó-jó sokáig ,eközben a fiúk leültek,eldöntötték,hogy filmet néznek és a szokásos pattogatott kukorica,cola kényelembe helyezték magukat és nézték,néha-néha egy-egy hangosat felröhögtek én addig kint mosogattam a konyhában.

Egyszer csak kijött hozzám Gustav:

Szia-köszönt rám halkan

Szia Gusti- fogadtam őt kitűnő örömmel

 Mit csinálsz-tudta jól ,hogy mosogatok,de azért mégis csak kellett valami téma.

Éppen mosogatok- feleltem neki mosolyogva

Segíthetek?

Persze,gyere csak majd te elöblíted.

Miközben éppen nagyba mosogattunk kijött Gustavból, amit igazából mondani akart.

Tia én tényleg nagyon sajnálom a tegnapi dolgot…tényleg nem akartam,illetve nem így akartam.

Édes Istenem most szerelmet fog vallani vagy mi?Gondolkodtam, hogy mit mondjak neki vagy most mit csináljak. Hiába,hogy nagyon kedvelem,de nem bízom benne…egyáltalán nem.

Szóval én azt szeretném megkérdezni izé tudni,hogy eljönnél-e velem vacsorázni mondjuk holnap este?-Gustavon látszott a megkönnyebbülés,de bennem meg most ébredt fel,ez csak egy vacsora ezt nem utasíthatom vissza,de lehet,hogy vissza kéne?

Tia akkor eljössz velem holnap?-Gustav türelmetlenül,ajjaj most mit csináljak???