Tom meglátta Georgot, amint smárolja Rékát..

Réka már feladta a harcot a hosszúhajú srác ellen, ezért megfogta Georg nyakát, és húzta maga felé (ne felejtsük el, hogy mind3man totál részegek voltak..) erősebben és erősebben.
Georg már beindult és a lány pólója alá nyúkált, de Tom idegesen odament, megfogta Georg pólóját hátulról, és elhúzta a lánytól.
- Mi a f*sz ez ?? Mit csinálsz? :@ - ordítozta Tom
- Miért? Tudtommal nem vagytok együtt. - magyarázkodott Georg. - Csak játszottunk! :P
Réka ezalatt felfogta mit csinált, és kiszaladt a club elé, leült és sírni kezdett.. Odabent..
- Mit játszadozol TE az ÉN nőmmel? - kérdezte Tom, mérgesen
- Hé, nyugi már! Bocs, télleg! - mondta Georg
Tom bevert neki egy nagyot, majd Georg visszaütött. Billel épp sétáltunk le a lépcsőn, és megláttam a srácokat, ahogy lökdösik, ütögetik egymást.
- Ezek meg mit művelnek?? - kérdeztem Billtől, de ő már rohant is oda a két sráchoz.
- Mi a szar van itt? - kérdezte Bill
- Georg rámászott Rékára vazz.. - válaszolta az idegtől majd' szétrobbanva Tom
- Jóvanmá! Haggyá!! - mondta Georg, majd elindult volna máshova..
- Lenyugodtál? - kérdeztem Tomtól
- Neem! És hagyjál! - válaszolta a rastás.
- Hol van Réka? - kérdeztem tőle..
- Nemtom! Na én hazamentem! Csá - válaszolta, majd elment.. talán jobb is így, addig lenyugszik. Tom nem számított Rékára kint, úgy gondolta, hogy elmegy mellette, mintha nem is ismerné.. de meghallotta, hogy Réka sír.
- Mi bajod? Te csináltad! - mondta neki Tom, flegmán.
- Sajnálom.. Rámmászott.. - mondta Réka, majd elmesélte neki, hogy mi történt.
- Aha értem. De ha nem akartad volna, eltoltad volna magatól. Nem hogy még rájátszol.. - mondta Tom sértődötten
- Sajnálom.. - Réka, majd felállt, és odament Tomhoz és megakarta ölelni, de a fiú nem engedte.
- Hagyjál most. - mondta Tom, majd elindult hazafelé..
Bill meg én összeszedtük a többieket, majd elindultunk hazafelé. Bálint nem jött velünk, Liánál aludt. Mikor hazaértünk, megnéztük Tomot, aki kint ült a teraszon, és elmondása szerint gondolkozott. Nem tudta, hogy mi történik most vele. Nem értette, az előbbi rohamát, nem értette, miért volt ideges. Bill leült mellé, én pedig otthagytam őket. Addig lementem Georggal és Gustavval a szobájukba.
- Georg, elmondod mi volt? - kérdezte Gustav nevetgélve
- Majd holnap. - mondta barnahajú, majd ledőlt az ágyára. Elaludt.
- Na én megyek akkor :) Jóéjt! - mondtam Gustavnak.
- Oké! Jóéjt - köszönt el, kikisért az ajtóig, majd kulcsra zárta, és gondolom aludni ment..
Bementem a szobába. Réka már aludt, ruhástól mindenestől az ágyban.. Lefeküdtem én is, de kb 3 perc múlva kopogott valaki. Odamentem az ajtóhoz, kinyitottam, és Bill állt előttem, mosolygott..
- Bejöhetek? - kérdezte
- Inkább ne. Réka már alszik.. - válaszoltam neki, majd becsuktam magam mögött az ajtót.
- Akkor gyere fel hozzám! - mondta Bill
- Oké menjünk. De én már nem leszek fent sokáig, álmos vagyok. - mondtam neki mosolyogva.
- Aludhatsz nálam is! - pirulva mosolygott a srác :D
- Majd meglátjuk ;) - válaszoltam, és elindultunk felfelé. Kivételesen lépcsőztünk :D Nem mondom, eléggé kifárasztott, egy ilyen este után. xD
- Huhh! - nyöszörögtem, mikor felértünk
- Sztem is! - mondta Bill, majd nevetett :D
- Értelmes társalgás felsőfokon - kacsintottam rá, és elnevettem magam :D
- Jha. - mondta Bill. Bementünk a szobába, leültünk az ágyra.
- Beszéltél Tommal? - kérdeztem szemeket meresztgetve Billre
- Igen. Azt mondta, hogy nem tudja mi van vele.. nem érti az érzelmeit stb.. szerintem szerelmes - válaszolta büszkén a fiatalabb iker :)
- Igen? :O Ilyen gyorsan? - kérdeztem meglepődve..
- Persze. Énis.. - mondta, de abbahagyta
- Hm? Mi te is? - néztem rá kérdően
- Semmi semmi. - mondta Bill
- Biztos?? - kérdeztem
- Biztos. - mosolygott, majd elnyúlt az ágyon. Kb 4 perc csend után felém nyújtotta karjait, jelezve, hogy másszak mellé.
- Ez is biztos? - kérdeztem tőle
- Igen, az. :) - válaszolta mosolyogva
- Oké. - mondtam neki, majd bemásztam mellé, és szorosan magamhoz öleltem. Jól esett, nem is kicsit. Bill egy nagyot sóhajtott, majd felült, felémfordult, és elkezdte a mondandóját..
- Figyelj Fanny. Elkell mondanom valamit.. az a helyzet, hogy kb. énis úgy vagyok, mint Tom. Csak annyi különbséggel, hogy én tudom, mit érzek.. - itt, már kb szívrohamot kaptam :D - azt hiszem.. - mondta Bill, édesen, kisfiúsan :)
- Igen? És mit érzel ? :) - Feültem énis, és a szemébe néztem. Tekintete zavaros volt.. nem tudtam mit szeretne.
- Ezt. - hirtelen kitisztult minden a szemében, és megcsókolt. Úgy éreztem, hogy a föld megremegett alattunk.. csókcsatába kezdtünk, ami egyszerre volt szenvedélyes, érzéki, lágy, finom és édes, fájdalmas és szomorú is. Amikor szétváltak ajkaink, nem mertem a szemébe nézni, csak magam elé bámultam, pirulva. De ő megemelte a fejem, és megint megcsókolt. Ezúttal vadabbul. :) Mikor 'véget ért', a szemébe néztem, és csak ennyit tudtam mondani:
- Szeretlek!
- Én is szeretlek téged. - válaszolta játékosan. Magához ölelt, majd hátradőltünk, és így aludtunk el. Reggel óriási röhögésre ébredtünk, nem tudtuk honnan jön ez a határtalan jókedv..