Én: Én… nem is tudom. Szerintem, olyan 1-2 hét… jöttem kicsit pihenni, de tényleg szólj, ha gond, mert akkor átmegyek a Sofitelbe… van rá pénzem.
Helga: Dehogyis. Nagyon örülünk neked. Nyugodj meg… itt biztos, hogy otthon vagy. :) – mosolygott rám.
Gergő: Nóra és Andreas… dúl a szerelem…
Helga: Ki is az az Andreas?
Gergő: Nóra sze…
Nóra: Az egyik haverom. Ott kint németben. Igaz Nóra, hogy a haverunk?
Én: Igen… biztos az. :D
Nóra: Megyünk moziba? :D
Én: Aha…

Eltelt két hét, már jónak láttam, hogy hazamenjek. Nórával nagyon sokat hülyültünk, de muszáj volt hazajöjjek, már nagyon sokat hiányoztam a suliból, és muszáj volt, mert jövőre érettségi, és azt muszáj letegyem. Visszafele is vonattal mentem, hogy minél később érjek haza…

Szerencsére hazafele az úton senkivel sem futottam össze… Hazamentem, és kipakoltam. Pont vacsorát főztem, mikor csöngetett valaki…

Én: Igen?
Srác: Szia Lííí! Tommal szeretnék beszélni…
Én: Líí micsoda? :S Tom nem lakik itt…
Srác: Andreas vagyok… tudod… és hogyhogy Tom már nem lakik itt? Összevesztetek?
Én: Andreas?! Rólad már hallottam… Igen valami olyasmi… összevesztünk, vagy mi volt. :S
Andreas: Mi van? Lemerült az elem? Nem emlékszel rám?
Én: Bocsi, de volt egy balesetem, és semmire nem emlékszem. Se TH-ra, se Tomra, se Billre… és még rád sem. :S
Andreas: Aztaazanyját. :O Nem mondod komolyan?
Én: De…
Andreas: Mégis milyen baleset?
Én: Hát valami izé… elraboltak…
Elmeséltem Andreasnak az egész storyt, legalábbis, amit nekem meséltek. :S

Andreas: Komoly? :O Anyám. Ez nagyon durva. :S
Én: Aha… az.
Andreas: Tomot nem is szereted?
Én: Hát mint pasi nem… mint barát igen.
Andreas: Azta. :O Kilehet szegény. :S
Én: igen, biztos… de nem tudok mit tenni… én nem érzek többet, mint barátság.
Andreas: és ő most hol lakik?
Én: Visszaköltözött Billékhez.
Andreas: Köszi, nem is zavarok tovább. Jó volt látni. Szia.
Én: Szia.

A következő pár napban könyvekbe temetkeztem. Nagyon sokat tanultam. Már a fejem is megfájdult. Úgy gondoltam, hogy elmegyek sétálni egyet. Kiszellőztetem a fejem.
Megnéztem a Step Up 2-t… voltam CD/DVD boltba, megvettem Justin új DVD-jét… estére terveztem, hogy megnézem. Mekibe kajáltam, mert otthon nem volt kedvem főzni. Egy főre meg sem éri. :S
Pont indultam hazafele…
Hallottam, hogy valaki utánam kiabál, hogy „Linda”. Megfordultam, de nem volt ismerős az illető.
Fiú: Szia Linda!
Én: Szia… ismerjük egymást?
Fiú: Igen ismerjük… jaa… tényleg… neked emlékezet kiesésed volt…
Én: Igen… valami olyasmi…
Fiú: Semmire nem emlékszel?
Én: De emlékszem. Csak az elmúlt egy év esett ki. Te is abban voltál igaz?
Fiú: Igen… abban voltam.
Én: Mégis… te ki vagy?
Fiú: Az én nevem…