Én: Igen?! Holnap mi?
Tom: Andreas csinál egy házibulit… elmehetnénk. Nem?
Én: De… ez jó ötlet. :D
Tom: Örülök. :D De még előtte… lenne egy kis dolgunk…
Én: Igen?
Tom: Szóval, Davidot felhívta egy magazin, hogy szeretnének veled interjút csinálni…
Én: Tom… ne… már megint?
Tom: Igen, holnap még el kéne, menj.
Én: De Tom! Én nem szeretnék a magazinokban szerepelni, sem a TV-ben… nem szeretnék azért híres lenni, mert mondjuk pont te vagy a pasim. Nem megyek el holnap, mondd meg Davidnak, hogy nem fogok elmenni, ne is mondja azt, hogy oké.
Tom: De már megtette…
Én: Micsoda?
Tom: Tudod ez egy nagyon népszerű magazin, és nem mondhatta le. Ez az újság csak akkor foglalkozik velünk, ha valami nagy durranás van. Eddig csak kétszer voltunk benne… a legelső Comet után, meg a MTV EMA után… nem mondhattunk nemet…
Én: Ah... szóval te is igent mondtál az én nevemben?
Tom: Sajnálom, ez lesz az utolsó…
Én: De Tom! Nem… nem akarok híres lenni… még nem… és nem is egy ilyen ügy miatt.
Tom: De légy szíves… menjünk el. Muszáj… valószínű ott is ugyanezeket fogják kérdeni, amit ma. Ígérem utolsó…
Én: mindegy. Elmegyek… nem érdekel.
Tom: Köszönöm. :) – csókolt meg.
De én felmentem a szobába, és igyekeztem minél hamarabb elaludni.
Másnap elmentünk az interjúra, bár elég kedvtelenül válaszoltam minden kérdésre. Interjú után elmentünk a buliba.

Andreas: oh… ti meg mit ültök itt? – jött oda felénk egy haverjával.
Tom: csak pihenünk. :)
Andreas: Bemutatom… ő itt… hogy is hívnak? – Andreasból csak úgy áradt a pia szag. xD
Srác: Peter vagyok.
Andreas: Ezaz… igen. :D Te vagy az. :D
Tom: Hello. Hát te még nem vagy részeg? – nézett Peterre.
Peter: Nem. Még nem… de szerintem én most megyek és… iszok?! :D
Tom: ohh… Lind! Én megkeresem Billt… lehet, hogy már a detoxon van. xD
Én: felőlem…
Andreas: Ti most haragba vagytok?
Tom: Valami olyasmi, vagyis ő haragszik rám… de most nem magyarázom el, mert úgyis elfelejted holnapig. De gyere, segíts megkeresni Billt! – fordult oda Andreashoz.

Úgy voltam vele, hogy nem történhet baj, ha elmegyek táncolni, legalább kiadom magamból a feszültséget. Épp Britney – Toxic száma ment, mikor éreztem, hogy megfogja valaki a derekam. Azt hittem, hogy Tom az, és elkezdte csókolgatni a nyakam. Viszonoztam mozdulatait, hisz haragudtam rá eleget. Majd elkezdtünk smárolni, de nem éreztem a piercingjét…

- Te k*csög, b*szdmeg! – hallottam a hátam mögül…
Én: Úr Isten! Peter? Te, mit hogy?
Tom: Ajj… gyere már te is az ártatlan szöveggel. Ne mondd, hogy kivel smárolsz.
Én: Én… Tom… pont észrevettem, hogy…
Tom: Aha… aha… azért élvezted ennyire? Ajj Linda! Nem igaz… megőrjítesz. Egyszer de jó veled, most meg, hogy kicsit haragba vagyunk, odaadod magad a legelső pasinak, aki kíván. Neked is csak a hírnév kellett…
Felpofoztam Tomot.
Én: Ezt nem kellett volna.
Megfordultam, és hazarohantam sírva. Nem tudom, hogy volt képes ilyet mondani Tom. Tudja, hogy szeretem. Peter? Ő meg ki, hogy tönkreteheti az életem? Utálom.
Hazamentem, és befeküdtem az ágyamba, és csak sírtam. Hallottam, hogy bejött valaki a házba…