Másnap korán kelt mindenki, nagy volt a sürgés-forgás… Helgáék is megérkeztek… Fél 2-kor elindultunk, és 10 perc múlva már a temetőben is voltunk…
A pap nem húzta sokáig a temetést… fél óra alatt el is temettük anyát… tényleg nem sírtam… iszonyatos érzés volt, de nem tudtam sírni… nem ment. :S Tom végig mellettem állt, és fogta a kezem… Szerencsére eltakarták anya hulláját… Arnoldét is…
Arnold temetésén csak tiszta gyűlöletet éreztem, nem esett meg rajta a szívem… nagyon utáltam… és nem is tekintettem apának… soha… és soha nem is fogom…
A temetés után Toméknál volt ebéd, Simone nagyon finomat főzött… Helgáék elköszöntek, és elindultak este, mert Dávidnak másnap tárgyalása volt…
Este odamentem Simone-hoz…
Én: Simone… köszönöm, hogy itt lakhattam… de most el szeretnék költözni…
Simone: Miért is? Hova?
Tom: nem… nem mész sehova…
Én: nyugodjatok meg… itt leszek, anya házában, a másik utcában…
Nóra: Egyedül?
Én: Nem… te is jössz velem…
Nóra: És… és ha én elmegyek?
Tom: akkor odaköltözök én hozzá… persze, ha nem baj… anyu…
Simone: Hát nem nagyon örülök neki, de már elmúltál 18 éves… és végül is a szomszéd utcáról van szó… ha Linda beleegyezik, hogy képes lesz veled élni, egy saját házban… akkor felőlem…
Tom: Anyu! Nagyszerű vagy! – ölelte meg…
Simone: Linda?!
Én: Tom biztos szeretnél? Én lennél a legboldogabb, ha jönnél… elhiheted… de itt hagyni, anyukádat, Billt… ezt a házat…
Tom: Igen… egy másik ház, a szomszéd utcában… nincs az olyan messze…
Én: Rendben… és köszönök mindent – öleltem meg Simone-t – akkor holnap átcuccolunk?
Nóra: ahaaha…
Én: Király… szóval… akkor… ma elmegyünk moziba? – néztem a többiekre…
Nóra: hát… öhh… biztos?
Én: Igen… biztos… tudom, hogy anya meghalt… és nagyon sajnálom, elhiheted… de az élet megy tovább… és így is annyit nyavajogtam, itt az ideje, hogy abbahagyjam…
Bill: Ahogy gondolod…
Én: Szóval mit nézzünk meg?
Tom: Shrek 3…
Nóra: micsoda? :D én azt már láttam…
Tom: Igen… de nekünk nem volt időnk elmenni, a rajongók, a koncertek, a fellépések, interjúk… szóval kérjük meg, hogy vetítsék le nekünk…
Bill: Tényleg… az egyet és a kettőt láttuk… a harmadik milyen?
Nóra: hát… jó. xD
Én: Akkor menjünk… :D
Mozi után elmentünk Mekibe, és rájöttünk, hogy Tom tudja utánozni szamár hangját. XD nagyon nagy. :D Csomót nevettünk, főleg egymás szerencsétlenségén…

Tomékkal átköltöztünk a régi házba… Nóra hazament augusztus végén, de minden szünetben, hosszabb hétvégén találkoztunk… Tomék elkezdtek szeptembertől megint koncertezni, Simone és Billék nevelőapja összeházasodtak… én pedig elkezdtem a 11. F-et…

Még egyszer egy ilyen zűrős kalandot?! :)
Majd egyszer… talán. ^^