Másnap bementem a suliba, és beszélni akartam Tommal, hogy hozza vissza az iPodom… de csak Billt találtam meg…
Én: Szia te kis sztár! Bátyád? :D
Bill: ohh… ki szólt? Nem látok senkit… Jah, hogy lent… Szia Lí! – köcsögösködött.
Én: Hülye… :D nem is vagyok alacsony… a hajad miatt tűnsz magasnak… - XD
Bill: A hajamat ne sértegesd… világos? :D Ez övön aluli volt! :D – nevetett
Én: Övön aluli akkor lenne, ha a micsodádat sértegetném… - nevettem…
Bill: héé… - nevetett velem. xD
Én: Idióta. :D Szóval, hol találom meg a bátyádat? :D Milyen órája lesz?
Bill: Ma nem jött suliba…
Én: Mert? :O
Bill: Nem tudom, azt mondta, hogy szarul van, és nincs kedve most jönni… nem tudsz valamit erről?
Én: Hát… ami azt illeti… szerintem megsértettem… valamilyen szinten… vagyis nem tudom. :S Elmesélte, hogy neki jelentett valamit, az mi köztünk történt, és, hogy ne ítéljem el, az miatt… ami épp a címlapon van… és utána közöltem vele, hogy járok valakivel…
Bill: Uhhh… :O Szegény… :S Amúgy kivel jársz?
Én: Már nem járok… szakítottam vele… de nem Tom miatt, csak azért, mert nem szerettem, csak mint egy barátot, és ez nem változott volna meg soha sem… Amúgy Gerhart Klein a 10. F-ből…
Bill: Hm… gondolhattam volna… minden lány oda van érte…
Én: még…
Bill: Mert?
Én: Figyelj… 2 nappal hamarabb kerültem ide, mint te… (XD)… tudom, hogyha megtudják, hogy kik is járnak ebbe az iskolába, akkor tuti, hogy Gerhart és az összes nagymenő gyerek le lesz ejtve…
Bill: talán…
Én: tudom, tudod? :D
Bill: ajjj… ez az az idóta filmből van… mi is a címe? Ahol azok a plasztik csajok vannak…
Én: Anyám! Te láttad? :D Amúgy Bajos Csajok. :D
Bill: jaja, még jó, hogy láttam. :D De most megyek… töri órám lesz! Szia! Majd még beszélünk!
Én: okésss… szia!
Gondolkoztam, hogy vajon miattam nem jött Tom iskolába? Elhesegettem a gondolataimat és próbáltam a tanárra koncentrálni… Gerhart még mindig mellettem ült… és sokkal többet beszéltünk így, hogy nem járunk… tényleg nagyon jó barát.
Bill: Hééé! Szia! Hogy vagy? – jött hozzám szünetben.
Én: Hát… azt hiszem… jól.
Bill: Ez nem túl meggyőző… Tom?
Én: Szerinted miattam nem jött suliba?
Bill: Nem tudom… de holnap muszáj jönnie, mert anyám megölni. De te ne legyél szomorú!
Én: Én… nem vagyok.
Bill: áhh.. :D Milyen órád volt?
Én: Ne is kérdezdd.. biosz. :S
Bill: Az tök jó! Nem szereted?
Én: De… nagyon szeretem, csak a tanár most arról beszélt, hogy milyen veszélyei lehetnek, ha 16 évesen megtörténik az, amitől a szüleik legjobban féltik a gyerekeiket egy diszkó hátsó WC-ben. Magyarul… ne dugj 16 évesen. xD Csak ezt a tanár 45 percen keresztül mondta… és mindig ugyanoda lyukadt ki.
Bill: izgalmas téma lehetett… xD
Én: jaa… nagyon. :D És, hogy él a mi kis celebritynk itt egy gimnáziumba, testőrök nélkül? :D
Bill: egész jól. :D Páran jönnek autogramot kérni, közös kép… egy-egy puszi… türhető… most az egyszer örülök, hogy iskolában lehetek. :D
Én: jó neked. :D Van még órád?
Bill: igen van… számtech.
Én: akkor holnap látjuk egymást! Szia!
Bill: Szia! – majd megöleltük egymást.
Bill tényleg igazi barát volt. Nagyon szerettem. Ő volt itt Németországban az, akivel bármit megtudtam beszélni, még akkor is ha Tomról volt szó.
Otthon nagyon unalmas volt a délutánom, anyu dolgozott… el is aludtam késő délután, és csak reggel keltem fel az órámra… Gyorsan felöltöztem és rohantam a suliba… Billt láttam a suliba, de nem beszéltünk sokat, mert a rajongók elől menekült. XD Tomot nem láttam… gondoltam, hogy még mindig otthon nyomja az ágyat…
Már megtanultam, hogy melyik busszal kell menjek… Épp a megállóban ültem, mikor hozzám szólt valaki:
„Leülhetek?”