Tom: Nekem? Te lökött vagy… honnan veszed?
Én: Figyelj… te vagy Tom Kaulitz… minden csaj veled akar összejönni, megszerzel bármit, amit szeretnél… nehogy azt mondd, hogy neked az jelentett valamit?
Tom: De miért? Ez hülyeség… meg se próbálsz megismerni, hogy milyen ember vagyok… elítélsz az alapján, ami a címlapra van írva… esetleg képekkel… Te is beleszerettél abba a Tom Kaulitzba, akiket az újságokban látsz, esetleg a színpadon…
Én: Nem szerettem bele…
Tom: jó… nem szó szerint kell érteni. -.-
Én: Figyelj!
Tom: Figyelj!
Tom: nee… mondd csak először te…
Én: Nem… először te… az enyém, ráér…
Tom: hát jólvan… szóval, abban meg nincs semmi, ha lefekszem egy csajjal, 18 éves vagyok, vannak elvárásaim, és mivel a karrierünk miatt, nem lehet igazán komoly kapcsolatunk… így nem tudok mást tenni… buzi meg nem leszek… ha viszont tudni szeretnéd, nekem az a csók tényleg jelentett valamit… még ha nem is hiszed el… Kérdezd meg Billt! Tök szarul voltam napokig, de beletörődtem, hogy soha többé nem látlak. Nem volt más választásom… De most te jössz… mit szerettél volna mondani?
Én: Szarul voltál? :O áh… az én mondanivalóm… nem… nem… nem fontos.
Tom: Igen szarul… De mondd már! Nem eszlek meg!
Én: De Tom… nekem…
Tom: Neked mi?
Én: Nekem… nekem van barátom…
Tom: MI?
Én: Igen… van…
Tom: Kicsoda?
Én: Az mindegy… szerintem…
Tom: De… mégis… mióta?
Én: öhhm… ma… reggel… óta… - alig bírtam kimondani.
Tom: Szóval… ha egy napot sietek, akkor még lett volna esélyem…?
Én: Hát… de ne szomorkodj! Találsz itt annyi jó csajt… mind oda lesz érted… :)
Tom: De nem… ez hülyeség… - majd lerohant a lépcsőn, és kifutott az épületből.
Én csak leültem a lépcsőn, és gondolkoztam, hogy tényleg szeretem Tomot, de nem tudom, hogy hogyan… Gerhart meg… nekem csak egy barát… és soha nem lesz több! Mikor ezek a gondolatok lejátszódtak a fejemben… tudtam, hogy beszélnem kell Gerharttal. El is mentem hozzá…
Én: Csókolom! Gerhart?
- Nincs itthon. Mingyárt jön. Megvárod?” – hangzott a kaputelefonban.
Én: Nem… köszönöm.
Elindultam haza, de út közben találkoztam Gerharttal.
Gerhart: Szia kicsim! Hogy kerülsz ide? – puszilt meg
Én: Szia! Én… csak beszélni szeretnék veled!
Gerhart: Gyere, menjünk hozzám!
Én: Nem… gyors leszek…
Gerhart: Akkor?
Én: Gerhart… én… téged szeretlek, de csak, mint barát, ez az érzés nem fog megváltozni soha… szóval…
Gerhart: Vége?!
Én: hát… igen…
Gerhart: Gondoltam…
Én: Honnan?
Gerhart: Láttalak ma azzal a Tokio Hoteles sráccal… eléggé látszódott rajtatok, hogy vonzódtok egymáshoz…
Én: De én, nem miatta szakítok veled! Szeretném, ha barátok lennénk! De én nem tudok többet érezni irántad, szimpla barátságnál…
Gerhart: Örülök, hogy legalább a szemembe mondtad, és nem telefonon…
Én: Még a telefonszámod sincs meg…
Gerhart: ohh… akkor engedd meg, hogy mint barátod, megadjam.
Telefonszámot cseréltünk, elköszöntünk, majd mindketten hazamentünk…
„Ez így túl egyszerű volt!” – gondoltam magamban.
Mikor hazaértem, anyu már aludt a kanapén, és ment a TV. Kikapcsoltam, betakartam anyut… felmentem, lerendeztem magam… felhívtam Nórát, és beszélgettem vele…
Én: Szia Nórim!
Nóra: Szia! Úr Isten! De rég láttalak… Nagyon hiányzol!!!
Én: Te is nekem… ráadásul… most minden a feje tetején áll… A Kaulitz ikrek az én sulimba fognak, majd jönni. Összejöttem ma egy sráccal, és már szakítottam vele, mert csak barátként szeretem… Tom meg bevágta a durcát, mert járok azzal a csávóval… és még nem tudja, hogy már nem… és le is szúrt, hogy miért hiszek az újságoknak, és miért hiszem, hogy neki nincsenek érzései… és, hogy higgyem el, hogy igen is jelentett valamit az, ami akkor köztünk történt. Kb. ennyi történt 2 nap alatt. Jah és anyuval sem tudok soha beszélni, mert vagy alszik, vagy dolgozik. Totál sz*r nélküled. :(
Nóra: Tom Kaulitz? Úr Isten… milyen szerencsés vagy már! De várj… nekem ez túl sok… :S elmentél… és máris csávód van, meg nincs, és féltékeny egy sztár… miattad… nem semmi...
Én: Nóra! Nem… nem azt mondtam, hogy féltékeny… egyszerűen most haragszik rám…
Nóra: Igen… és mi miatt… szóval… féltékeny… ennyi.
Én: uhh… veled mi újság?
Nóra: semmi kül. :S tök unalmas nélküled minden… muszáj Cintiékkel barátkozzak, ha még szeretnék valaha közeli barátokat… szörnyű. :S utálom…
Én: ez szörnyen hangzik. :S Nekem is nagyon rossz nélküled… Gergő?
Nóra: kitűnően… este 11 és még most se lehet lelőni… szörnyű. Jó de megyek, mert anyu szólt, hogy tegyem az ágyba ezt a gyereket…
Én: okés, puszilok mindenkit! Szeretlek!
Nóra: Én is téged… nagyon szeretlek…
Letettem a telefont, és rögtön elaludtam...